8 April, 2016

8 April: Education: hard work, but nothing is impossible by Leila Lázár

No Comments
Category: Roma
Menno Ettema
7 am

On the occasion of the International Romani Day on April 8 members of Roma youth networks, Roma students and activists were invited to share their thoughts, recent experiences or ideas connected to Roma identity, their work or studies. The aim is to raise the awareness of the wider public about issues that concern young Roma nowadays. We hope that you will find the articles motivating. The authors were inspired by their everyday impression and challenges they are facing in their activism. At the same time they also bring positive messages on this nice and celebratory day. For more check 8 April: International Roma Day Blog post

4Original in Hungarian after English:

Education: hard work, but nothing is impossible by Leila Lázár

„One of the biggest opportunities that you can get out of life is to go to school and that there are people who believe in us.“

My parents are common people, who have not finished the elementary school and they are employed in public work by the local government. I grew up in a house with running water. This is not bad thing, because it taught the biggest virtue in the life, humility.

The beginning of my life in education was not so easy. Already in the nursery school I felt that I am different, that I am Roma. I didn’t want to going to nursery school, because I was afraid. When I was 6 years old, I asked my mother: What is the difference between the Roma and non- Roma? Later in school, this difference was proved by my empty workbooks too…

Still, when I was in elementary school, I hoped that the world would change. I was a more sensitive child than average, and when I got a bad grade I cried. When I was going to third class my teacher sent me to the psychologist,. The examination was meant to decide if I need to continue in an auxiliary class. However, it failed. When I finished the elementary school it was time for a choosing a career plan.. I wanted to go to high school, but as others received a scholarship places and my parents could not pay the costs since my brother was already at this time going to the college, I went to the local agricultural technical school and graduated there. It was no so easy there as well, because the rate of students getting in higher education was not in the at all high and was not encouraged, too. And for some reason, here too, it was an issue that I was Roma.

I graduated and I got admitted to Eszterházy Károly College, where I was also completed my studies at two majors, including the department of International Studies. This is a dream of mine that has become true. At the moment another dream is becoming true, because I am studying at the CEU Roma Access Program, where I hope to continue my studies. And I hope my biggest dream to come true as well, that one day I will work at the United Nations on the rights of minorities.

My family supported me and my faith has helped me a lot in this pathway of my life. I think if we never forget where we started our life and we know how to help each other, it can be always a powerful confirmation.

I think the only way to overcome discrimination is to show that we do our best and to feel at peace with ourselves, to accept each other so that we leave in a world free of prejudices.

My message for others is as follows:  One of the biggest opportunities that you can get out of life is to go to school and that there are people who believe in us, that all things we dream come true for once. This is hard work, but nothing is impossible. I have this wish all for Roma and non-Roma children!

Leila Lázár

 

 

Hungarian original text:

Tanulás: kemény munka, de semmi sem lehetetlen – Lázár Leila

Az egyik legnagyobb esély, amit az élettől kaphatunk az, hogy iskolába járhatunk, és hogy vannak emberek, akik hisznek bennünk, hogy minden, amiről álmodunk, az egyszer valóra válik.”

A szüleim egyszerű cigány emberek, akiknek nincs meg a 8 általános iskolájuk és most is közmunkásként dolgoznak. És egy olyan házban nőttem fel, ahol nincs bevezetve a víz. Ez nem rossz dolog, hiszen ez tanított meg a legnagyobb értékre az életben, az alázatra. Az életem az iskolában nem indult könnyen. Már az óvodában éreztem azt a különbséget, hogy cigány vagyok. Ezt az üres munkafüzetek és az a tény is erősítette, hogy nem akartam óvodába járni, mert féltem. 6 évesen úgy mentem haza, hogy azt kérdeztem: mi a különbség a magyar és a cigány között? Aztán amikor iskolás lettem, azt hittem megváltozik a világ. Érzékenyebb voltam az átlagnál, és ha rossz jegyet kaptam, sírtam. Majd harmadik osztályos koromban megvizsgált egy pszichológus, akit azért hívtak oda, hogy áttegyenek kisegítő osztályba. Aztán nem tettek. Elvégeztem az általános iskolát, jött a pályaválasztás.

Szerettem volna gimnáziumba menni, de mivel az ösztöndíjas helyeket mások kapták meg, és a szüleim nem tudták fizetni az utazásomat és a költségeket. Bátyám ekkor jár főiskolára. így elmentem a helyi mezőgazdasági szakközépiskolába leérettségizni. Itt sem volt könnyebb, hiszen a továbbtanulási ráta nem volt az egekben és nem is kecsegtettek. És valamiért itt is kitűnt, hogy roma vagyok. Leérettségiztem és továbbtanultam az Eszterházy Károly Főiskolán, ahol 2 szakot is elvégeztem. Lediplomáztam nemzetközi tanulmányok szakon. Egy álmom vált valóra. Most egy másik álmom is valóra vált, hiszen a CEU Roma Access programjában tanulhatok és nagyon remélem, hogy a másik álmom is valóra válik, hogy egyszer az ENSZ-nél dolgozhatok majd a kisebbségek jogaiért. A szüleim támogatása és a hitem nagyon sokat segített, hogy végig tudjak menni ezen az úton. Azt gondolom, ha nem felejtjük el, hogy honnan indultunk és tudunk segíteni másokon, ez a legerősebb pozitív megerősítés. A diszkriminációt csak úgy tudjuk leküzdeni, ha megmutatjuk, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy békében legyünk önmagunkkal, elfogadóbbak legyünk egymással, hogy egy előítéletektől mentes világban éljünk.

Üzenetem:   Az egyik legnagyobb esély, amit az élettől kaphatunk az, hogy iskolába járhatunk, és hogy vannak emberek, akik hisznek bennünk, hogy minden, amiről álmodunk, az egyszer valóra válik. Dolgozni kell keményen, hiszen nincs lehetetlen. Ezt kívánom minden roma és nem roma gyermeknek egyaránt!

Lázár Leila


Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*